- Hirdetéseink
- 2021. január 3.
- 2021. január 10.
- 2021. január 17.
- 2021. január 24.
- 2021. február 14.
- 2021. február 7.
- 2021. január 31.
- 2021. február 21.
- RÉGEBBI Hirdetések
- 2008.
- 2008. január 6.
- 2008. január 20.
- 2008. február 3.
- 2008. február 10.
- 2008. február 17.
- 2008. március 2.
- 2008. március 16.
- 2008. március 16.
- 2008. március 23.
- 2008. április 6.
- 2008. április 13.
- 2008. április 20.
- 2008. április 27.
- 2008. május 18.
- 2008. május 25.
- 2008. június 1.
- 2008. június 8.
- 2008. június 8.
- 2008. június 22.
- 2008. június 29.
- 2008. július 13.
- 2008. augusztus 10.
- 2008. augusztus 17.
- 2008. augusztus 31.
- 2008. szeptember 7.
- 2008. szeptember 14.
- 2008. szeptember 21.
- 2008. október 12.
- 2008. október 19.
- 2008. november 16.
- 2008. november 23.
- 2008. november 30.
- 2008. december 7.
- 2008. december 14.
- 2008. december 21.
- 2008. december 28.
- 2009.
- 2009. január 11.
- 2009. január 18.
- 2009. január 25.
- 2009. február 1.
- 2009. február 8.
- 2009. február 15.
- 2009. február 22.
- 2009. március 1.
- 2009. március 8.
- 2009. március 15.
- 2009. március 22.
- 2009. március 29.
- 2009. április 5.
- 2009. április 12.
- 2009. április 26.
- 2009. május 3.
- 2009. május 10.
- 2009. május 17.
- 2009. május 24.
- 2009. június 21.
- 2009. június 28.
- 2009. július 5.
- 2009. július 12.
- 2009. augusztus 2.
- 2009. szeptember 6.
- 2009. szeptember 13.
- 2009. szeptember 20.
- 2009. szeptember 27.
- 2009. október 4.
- 2009. október 11.
- 2009. október 25.
- 2009. november 8.
- 2009. november 15.
- 2009. november 22.
- 2009. november 29.
- 2009. december 6.
- 2009. december 13.
- 2009. december 20.
- 2010.
- 2010. június 27.
- 2010. június 6.
- 2010. augusztus 22.
- 2010. augusztus 29.
- 2010. december 12.
- 2010. december 5.
- 2010. február 14.
- 2010. február 21.
- 2010. február 28.
- 2010. február 7.
- 2010. január 3.
- 2010. január 31.
- 2010. július 10.
- 2010. július 4.
- 2010. május 16.
- 2010. május 2.
- 2010. május 23.
- 2010. március 14.
- 2010. március 21.
- 2010. március 28.
- 2010. március 7.
- 2010. november 14.
- 2010. november 21.
- 2010. november 7.
- 2010. október 10.
- 2010. október 17.
- 2010. október 23.
- 2010. október 3.
- 2010. október 31.
- 2010. szeptember 12.
- 2010. szeptember 19.
- 2010. szeptember 26.
- 2010. szeptember 5.
- 2010. április 11.
- 2010. április 18.
- 2010. április 25.
- 2011.
- 2011. október 9.
- 2011. augusztus 28.
- 2011. december 11.
- 2011. december 18.
- 2011. december 25.
- 2011. december 4.
- 2011. február 13.
- 2011. február 20.
- 2011. február 27.
- 2011. február 6.
- 2011. január 1-2.
- 2011. január 16.
- 2011. január 23.
- 2011. január 30.
- 2011. július 10.
- 2011. július 17.
- 2011. július 24.
- 2011. július 3.
- 2011. június 12.
- 2011. június 19.
- 2011. június 26.
- 2011. június 5.
- 2011. május 1.
- 2011. május 15.
- 2011. május 29.
- 2011. május 8.
- 2011. március 13.
- 2011. március 20.
- 2011. március 27.
- 2011. március 6.
- 2011. november 13.
- 2011. november 27.
- 2011. november 6.
- 2011. október 16.
- 2011. október 2.
- 2011. október 23.
- 2011. október 30.
- 2011. szeptember 11.
- 2011. szeptember 18.
- 2011. szeptember 25.
- 2011. szeptember 4.
- 2011. április 10.
- 2011. április 17.
- 2011. április 3.
- 2012.
- 2012. Február 19.
- 2012. Január 8.
- 2012. május 20.
- 2012. május 6.
- 2012. szeptember 2.
- 2012. április 22.
- 2012. április 29.
- 2012. Február 12.
- 2012. Február 26.
- 2012. Február 5.
- 2012. Január 1.
- 2012. Január 15.
- 2012. Január 22.
- 2012. augusztus 12.
- 2012. augusztus 26.
- 2012. december 16.
- 2012. december 2.
- 2012. december 23.
- 2012. december 30.
- 2012. december 9.
- 2012. július 1.
- 2012. július 22.
- 2012. július 29.
- 2012. június 10.
- 2012. június 17.
- 2012. június 24.
- 2012. június 3.
- 2012. május 13.
- 2012. május 27.
- 2012. március 11.
- 2012. március 25.
- 2012. március 4.
- 2012. november 11.
- 2012. november 18.
- 2012. november 25.
- 2012. november 4.
- 2012. október 14.
- 2012. október 21.
- 2012. október 28.
- 2012. október 7.
- 2012. szeptember 16.
- 2012. szeptember 23.
- 2012. szeptember 30.
- 2012. szeptember 9.
- 2012. április 1.
- 2012. április 15.
- 2012. április 8.
- 2013. december 22.
- 2013.
- 2013. Február 10.
- 2013. Február 16.
- 2013. Február 24.
- 2013. Február 3.
- 2013. augusztus 4.
- 2013. december 1.
- 2013. december 15.
- 2013. december 29.
- 2013. december 8.
- 2013. január 20.
- 2013. január 27.
- 2013. január 6.
- 2013. július 21.
- 2013. június 16.
- 2013. június 2.
- 2013. június 23.
- 2013. június 9.
- 2013. május 5.
- 2013. március 10.
- 2013. március 17.
- 2013. március 24.
- 2013. március 3.
- 2013. március 31.
- 2013. november 10.
- 2013. november 17.
- 2013. november 24.
- 2013. november 3.
- 2013. október 13.
- 2013. október 27.
- 2013. október 6.
- 2013. szeptember 1.
- 2013. szeptember 15.
- 2013. szeptember 22.
- 2013. szeptember 29.
- 2013. szeptember 8.
- 2013. április 14.
- 2013. április 21.
- 2013. április 28.
- 2013. április 7.
- 2014
- 2014. augusztus 31.
- 2014. december 14.
- 2014. december 21.
- 2014. december 28.
- 2014. február 16.
- 2014. február 2.
- 2014. február 23.
- 2014. február 9.
- 2014. január 12.
- 2014. január 19.
- 2014. január 26.
- 2014. január 5.
- 2014. július 6.
- 2014. június 1.
- 2014. június 15.
- 2014. június 22.
- 2014. június 29.
- 2014. június 8.
- 2014. május 11.
- 2014. május 18.
- 2014. május 25.
- 2014. május 3.
- 2014. március 16.
- 2014. március 2.
- 2014. március 23.
- 2014. március 30.
- 2014. március 9.
- 2014. november 16.
- 2014. november 2.
- 2014. november 23.
- 2014. november 30.
- 2014. november 9.
- 2014. október 12.
- 2014. október 19.
- 2014. október 26.
- 2014. október 5.
- 2014. szeptember 14.
- 2014. szeptember 21.
- 2014. szeptember 28.
- 2014. április 13.
- 2014. április 20.
- 2014. április 27.
- 2014. április 6.
- 2015
- 2015. december 13.
- 2015. december 20.
- 2015. december 25.
- 2015. december 6.
- 2015. február 1.
- 2015. február 15.
- 2015. február 22.
- 2015. február 8.
- 2015. január 11.
- 2015. január 18.
- 2015. január 25.
- 2015. január 4.
- 2015. június 7.
- 2015. május 24.
- 2015. március 1.
- 2015. március 15-i miserend
- 2015. március 15.
- 2015. március 22.
- 2015. március 29.
- 2015. március 8.
- 2015. november 1.
- 2015. november 15.
- 2015. november 22.
- 2015. november 29.
- 2015. november 8.
- 2015. október 11.
- 2015. október 18.
- 2015. október 25.
- 2015. október 4.
- 2015. szeptember 13.
- 2015. szeptember 20.
- 2015. szeptember 27.
- 2015. szeptember 6.
- 2015. április 12.
- 2015. április 5.
- 2016
- 2016. január 3.
- 2016. január 10.
- 2016. január 17.
- 2016. január 24.
- 2016. január 31.
- 2016. február 7.
- 2016. február 14.
- 2016. február 21.
- 2016. február 28.
- 2016. szeptember 11.
- 2016. szeptember 4.
- 2016. augusztus 28.
- 2016. augusztus 21.
- 2016. augusztus 14.
- 2016. augusztus 7.
- 2016. december 11.
- 2016. december 18.
- 2016. december 25.
- 2016. december 4.
- 2016. július 3.
- 2016. június 12.
- 2016. június 19.
- 2016. június 26.
- 2016. június 5.
- 2016. május 1.
- 2016. május 15.
- 2016. május 22.
- 2016. május 29.
- 2016. május 8.
- 2016. március 13.
- 2016. március 20.
- 2016. március 27.
- 2016. március 6.
- 2016. november 20.
- 2016. november 27.
- 2016. november 6.
- 2016. október 16.
- 2016. október 2.
- 2016. október 30.
- 2016. október 9.
- 2016. szeptember 18.
- 2016. szeptember 25.
- 2016. április 10.
- 2016. április 17.
- 2016. április 24.
- 2016. április 3.
- Gyűjtés az üldözött közel-keleti keresztények megsegítésére
- 2017
- 2017. január 1.
- 2017. január 8.
- 2017. január 15.
- 2017. január 22.
- 2017. január 29.
- 2017. február 12.
- 2017. február 19.
- 2017. február 26.
- 2017. március 5.
- 2017. március 12.
- 2017. március 26.
- 2017. április 2.
- 2017. április 9.
- 2017. április 16.
- 2017. április 23.
- 2017. április 30.
- 2017. május 7.
- 2017. május 14.
- 2017. május 28.
- 2017. június 4.
- 2017. június 18.
- 2017. június 25.
- 2017. július 2.
- 2017. július 9.
- 2017. július 16.
- 2017. július 23.
- 2017. augusztus 6.
- 2017. augusztus 13.
- 2017. augusztus 20.
- 2017. augusztus 27.
- 2017. szeptember 3.
- 2017. szeptember 10.
- 2017. szeptember 17.
- 2017. szeptember 24.
- 2017. október 1.
- 2017. október 8.
- 2017. október 15.
- 2017. október 22.
- 2017. október 29.
- 2017. november 5.
- 2017. november 12.
- 2017. november 19.
- 2017. november 26.
- 2017. december 3.
- 2017. december 10.
- 2017. december 17.
- 2017. december 24.
- 2017. december 31.
- 2018
- 2018. január 7.
- 2018. január 14.
- 2018. január 21.
- 2018. január 28.
- 2018. február 4.
- 2018. február 11.
- 2018. február 18.
- 2018. február 25.
- 2018. március 4.
- A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele a 2018. évi nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtésről
- 2018. március 11.
- 2018. március 18.
- 2018. március 25.
- 2018. április 1.
- 2018. április 8.
- 2018. április 15.
- 2018. április 22.
- 2018. április 29.
- 2018. május 6.
- 2018. május 13.
- 2018. május 20.
- 2018. május 27.
- 2018. június 3.
- 2018. június 10.
- 2018. június 17.
- 2018. június 24.
- 2018. július 1.
- 2018. július 8.
- 2018. július 15.
- 2018. július 22.
- 2018. július 29.
- 2018. augusztus 5.
- 2018. augusztus 12.
- 2018. augusztus 19.
- 2018. augusztus 26.
- 2018. szeptember 2.
- 2018. szeptember 9.
- 2018. szeptember 16.
- 2018. szeptember 23.
- 2018. szeptember 30.
- 2018. október 7.
- 2018. október 14.
- 2018. október 21.
- 2018. október 28.
- 2018. november 4.
- 2018. november 11.
- 2018. november 18.
- 2018. november 25.
- 2018. december 2.
- 2018. december 9.
- 2018. december 16.
- 2018. december 23.
- 2018. december 30.
- 2019
- 2019. január 6.
- 2019. január 13.
- 2019. január 20.
- 2019. január 27.
- 2019. feburár 3.
- 2019. február 10.
- 2019. február 17.
- 2019. február 24.
- 2019. március 3.
- 2019. március 10.
- 2019. március 17.
- 2019. március 24.
- 2019. március 31.
- 2019. április 7.
- 2019. április 14.
- 2019. április 21.
- 2019. április 28.
- 2019. május 5.
- 2019. május 12.
- 2019. május 19.
- 2019. május 26.
- 2019. június 2.
- 2019. június 9.
- 2019. június 16.
- 2019. június 23.
- 2019. június 30.
- 2019. július 7.
- 2019. július 14.
- 2019. július 21.
- 2019. július 28.
- 2019. augusztus 4.
- 2019. augusztus 11.
- 2019. augusztus 18.
- 2019. agusztus 25.
- 2019. szeptember 1.
- 2019. szeptember 8.
- 2019. szeptember 15.
- 2019. szeptember 22.
- 2019. szeptember 29.
- 2019. október 6.
- 2019. október 13.
- 2019. október 20.
- 2019. október 27.
- 2019. november 3.
- 2019. november 10.
- 2019. november 17.
- 2019. november 24.
- 2019. december 1.
- 2019. december 8.
- 2019. december 15.
- 2019. december 22.
- 2019. december 29.
- 2020
- 2020. január 5.
- 2020. január 12.
- 2020. január 19.
- 2020. január 26.
- 2020. február 2.
- 2020. február 9.
- 2020. február 16.
- 2020. február 23.
- 2020. március 1.
- 2020. március 8.
- 2020. március 15.
- 2020. március 22.
- 2020. március 29.
- 2020. április 5.
- 2020. április 12.
- 2020. április 19.
- 2020. április 26.
- 2020. május 3.
- 2020. május 10.
- 2020. május 17.
- 2020. május 24.
- 2020. május 31.
- 2020. június 7.
- 2020. június 14.
- 2020. június 21.
- 2020. június 28.
- 2020. július 5.
- 2020. július 12.
- 2020. július 19.
- 2020. július 26.
- 2020. augusztus 2.
- 2020. augusztus 9.
- 2020. augusztus 16.
- 2020. augusztus 23.
- 2020. augusztus 30.
- 2020. szeptember 6.
- 2020. szeptember 13.
- 2020. szeptember 20.
- 2020. szeptember 27.
- 2020. október 18.
- 2020. október 4.
- 2020. október 11.
- 2020. október 25.
- 2020. november 1.
- 2020. november 8.
- 2020. november 15.
- 2020. november 22.
- 2020. november 29.
- 2020. december 6.
- 2020. december 13.
- 2020. december 20.
- 2020. december 27.
- 2008.
- Miserend és gyóntatás
- Szertartások
- Gyűjtő
- Elérhetőségeink
Szent István Király
Augusztus 20. A magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíciót vívott ki magának. Elsősorban politikai megfontolásokból nyugat felé fordult, és megnyitotta a kereszténységnek az ország kapuit. Ebben keresztény feleségének, az erdélyi Saroltának befolyása is érvényesült. Beengedte az országba Pilgrim passaui püspök követeit. A bajor papok egyike keresztelte meg őt, Mihály testvérét és 973-ban vagy 974-ben fiát, Vajkot, aki a keresztség vizében és lélekben történt szent újjászületésekor a passaui egyházmegye védőszentje után az István nevet kapta. Az országban azonban még túlsúlyban volt a pogányság, és a pogány elem keveredett a kereszténységgel. A királyi udvarban, Gézánál éppúgy, mint uralomra vágyó feleségénél, a keresztény gondolat kezdetben inkább dinasztikus és állami célokat szolgált, mintsem Krisztus szent ügyét. Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsolatban a nyugati orientációt biztosítsa, s házának hatalmát megszilárdítsa, kizárta a trónöröklésből versenytársát, Koppányt, és termetre ugyan kicsiny, de jellemben, bátorságban és helytállásban messze kiemelkedő fiát, Istvánt jelölte utódjává. Prágából meghívta Adalbert püspököt, hogy a megtérést elmélyítse, és István további képzését előmozdítsa. Adalbert volt az is, aki a fejedelmi ifjút megbérmálta, és vallási szempontból előnyösen befolyásolta. Ő közvetítette 995-ben az István és Gizella között létrejött házasságot is. Amikor az ifjú trónörökös atyja halálakor, 997-ben átvette a hatalmat, a keresztény szellem és vallásos világnézet már szilárd gyökeret vert benne. Egyelőre azonban még véres csatákat kellett vívnia az ellene fölkelt törzsfőkkel. A Veszprém melletti győzelem és Koppány halála őt legfőbb belső ellenségétől, az országot pedig a pogányságba való visszaeséstől szabadította meg. A Konstantinápolyban megkeresztelt Gyula és Ajtony leverése viszont a Bizánchoz való csatlakozás tervét hiúsította meg. Azonkívül István megszerezte magának a Tiszán és Dunán túl fekvő területeket, valamint Erdélyt, és ezáltal gyarapította országát, uralmát és birtokát. Ezzel megteremtette messzenéző uralkodói programjának előfeltételeit, és szívós energiával, okos taktikával fogott hozzá nemzetpolitikai fő feladatához. A történelmi keresztút előtt álló országban négy nagy probléma jelentkezett: a kereszténység megkedveltetése és szívüggyé tétele, közösségben az apostoli székkel és Nyugattal; az állam önállósága, vagyis nemzeti függetlenség mind a német-római, mind a bizánci császársággal szemben; erős monarchia és politikai egység fölépítése, vagyis a törzsi önállóság és hűbéri hatalom megszüntetése központi kormányhatalom alapítása által; s végül mindamellett, amennyire csak lehetséges, a magyar népi jelleg és szokások megőrzése a Nyugat-Európába való egyidejű beilleszkedés közepette. Diplomáciai és politikai érzéke, mellyel nemegyszer a gyakorlatban egymásnak ellentmondó célokat is el tudott érni, korának, sőt mondhatni, az egész magyar történelemnek legnagyobb államférfiává avatta. Politikai, vallási és társadalmi szempontból tulajdonképpen ő teremtette meg Magyarországot, István jelölte ki és biztosította a jövőbe vezető utat népének. A magyarságnak négy különböző szomszédos kultúra -- a török-mohamedán keleten, a görög-szláv a Balkánon, a latin-német nyugaton és a pogány-szláv északon -- feszültséggel teli területén kellett ezek ostromló befolyásával és ellentmondásaival küzdelmet folytatnia. A változást, amelyet István hozott, jól megvilágítja egy világpolitikai jelentőségű tény: trónra lépése előtt nem egészen fél századdal a magyar lovascsapatok még halálosan fenyegették Nyugatot és a kereszténységet, egészen az Augsburg melletti Lech-mezőig hatolva előre. Az István által alkotmányában, kiterjedésében, kultúrájában és történelemformáló erejében újjáalakított Magyarország ezzel szemben a keresztény Nyugat előretolt bástyája lett az előnyomuló mongol és török veszély ellen, és évszázadokon keresztül védőfal az ázsiai hódítók barbárságával szemben. Nagy érdemeket szerzett az ország katolikus egyháza érdekében kifejtett munkájával is. Szerzetes papokat hívott Bajorországból, Csehországból, Olaszországból, éspedig bencéseket, kiváltképpen a clunyi reform követőit, Dél-Magyarországra pedig a görög bazilita rend férfi és női tagjait. Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított. Sok kolostort létesített, amelyek missziós központjai és gyújtópontjai lettek a vallásos s kulturális életnek. Elrendelte a vasárnap megszentelését és minden tíz falu számára templom építését. Saját költségén emelt Esztergomban, palotája közelében egy gyönyörű székesegyházat, Veszprémben egy női apátságot, és fölépítette Budán a Szent Péter és Pál templomot a székeskáptalannal együtt. Más templomokat gazdagon megajándékozott, javaikat közvetlen védelme alá vette. Ami a keresztény vallással és keresztény törvénnyel nem volt összeegyeztethető, annak hadat üzent és büntetéssel sújtotta. Ebben ő és pogány ellenlábasai egyformán koruk gyermekei voltak. Mindazonáltal nem nyúlt a régi mondákhoz és énekekhez, amelyek a pogány ősöket és hősöket dicsőítették; a pogány korból származó népszokásokat, ha az új hittel nem ellenkeztek, megőrizte vagy megtöltötte őket keresztény tartalommal. E tekintetben a bölcs alkalmazkodás módszerét követte: enyhébb, józanabb, eredményesebb volt, mint Magyarország első hithirdetői. Az állami törvényhozásban, a kormányzásban és gazdasági vonalon sikerült szerencsésen összeolvasztania a nyugati elemeket, mindenekelőtt a frank grófság-alkotmányt a hazaiakkal. Ugyanilyen messzenéző megértéssel képviselte népe sajátosságát és érdekeit a határokon túl is. Gondolt Európa és a keresztény világ egységére. A keresztény magyar szellemet külföldön is jelenvalóvá tette: Jeruzsálemben bencés kolostort, Rómában zarándokházat, Konstantinápolyban díszes templomot építtetett. Egyik fő munkatársa, a 993-ban Prágából érkezett Asztrik szerzetes ztján II. Szilveszter pápához fordult jogai megerősítéséért és a teljhatalom kieszközléséért. Célja az volt, hogy a keresztény királyság méltóságára emelkedjék, nemkülönben, hogy már eleve kizárjon mindenféle függőséget a német birodalomtól és a szomszédos bajor egyháztól, s országa egyházát az állammal szorosabban egybekapcsolja. Asztrik valóban kieszközölte urának a koronát, az előtte hordozott keresztet és azt az apostoli kiváltságot, hogy püspökségeket alapíthasson és egyházi főméltóságokat nevezhessen ki. Az 1000. év karácsonyán kenték föl és koronázták királlyá Istvánt Esztergomban. Ez egyenlő volt szuverén királyi méltóságra emelésével és apostoli küldetésének elismerésével. A pápától kapott előjogra támaszkodva birodalmának szilárd egyházi szervezetet adott: tíz egyházkerületet alapított (12 volt tervbe véve), köztük két érsekséget: Esztergomban és Kalocsán, valamint nyolc püspökséget. Két fájdalmas esemény árnyékolta be élete alkonyát, mindkettő legbensejéig érintette. Imre fiát, a rendkívül erényes ifjút rendelte és készítette elő trónörökösévé. Még halála előtt meg akarta vele osztani az uralmat. Imrét azonban közvetlenül uralkodótársává koronázása előtt, 1031-ben egy vadászat alkalmával vadkan támadta meg és sebezte halálra. István másik gyermeke már korábban meghalt. Így nem maradt közvetlen örököse. Az Árpád-nemzetség egyetlen leszármazottja Vazul volt, ő azonban ifjúkori ballépéseiért börtönben ült. A súlyosan beteg király megkegyelmezett neki, kiengedte a fogságból, sőt azon gondolkodott, hogy még életében maga mellé veszi és trónra emeli. A rossz tanácsra hallgató hálátlan rokon azonban egy galád összeesküvésbe keveredett, aminek az volt a célja, hogy a királyt meggyilkolják és az országban visszaállítsák a pogányságot. Ilyen gazságot István nem hagyhatott büntetlenül, életművét nem engedhette elpusztítani. A királygyilkosság szándékáért halálbüntetés járt. István az összeesküvés három fejének kiszúratta a szemét és levágatta a kezét: ez abban az időben a súlyos gonosztevők szokásos büntetése volt, és a megérdemelt halálbüntetés esetén, mint itt, kegyelmi aktusnak számított. Amikor halálát közeledni érezte, magához hívatta tanácsosait, s velük egyetértésben Pétert, Velencében élő nővérének fiát tette utódjává. Mindenkit arra intett, hogy maradjanak meg az igaz hitben, szeressék az igazságosságot, és főleg hűségesen ápolják a kereszténység zsenge vetését. Közel hetven éves korában -- a 11. században ritka magas korban --, 42 évi uralkodás után halt meg Mária mennybevitelének napján, akit oly bensőségesen tisztelt s akinek tiszteletére több templomot épített. Halála előtt neki ajánlotta az országot. Istvánt az egész nemzet gyászolta. Temetésére az egész országból sereglettek az emberek Székesfehérvárra. Ott, az általa alapított gyönyörű bazilikában -- mely éppen akkor készült el, és ebből az alkalomból gyorsan fölszentelték -- helyezték ünnepélyesen nyugalomra földi maradványait. Az általános gyász igazi és szívből jövő volt. A nép érezte: István király személyében a dinasztia megalapítója, a kimagasló uralkodó és államalapító hunyt el, az erős és igazságos király, aki a szigort szelídséggel tudta párosítani. Tudott harcolni, ha a szükség úgy kívánta; mindazonáltal békeszerető volt. Támadó hadjáratot nem kezdeményezett, harcias nemzetét a gyümölcsöző béke világába vezette, és a még túlnyomóan vándorló, nomád életet élő népet a letelepedésre szoktatta. Az ország határain kívül is nagy tiszteletnek örvendett, egyrészt történelmi szerepe miatt, másrészt azért, mert menekülteknek és más sorsüldözötteknek menedéket nyújtott, a Szentföldre, Konstantinápolyba, Ravennába vagy Rómába zarándokló idegeneknek pedig vendéglátást és kedvező átvonulást biztosított. Mint uralkodó tudatában volt Isten előtti felelősségének. Ragyogó példája volt ennek, hogy Szent István templomában hivatalát évente letette, annak jeléül, hogy csak kölcsön kapta Istentől, és annak bizonyságára, hogy hatalmát Istennek áldozza. Lelki arculata abban a ,,fejedelemtükörben'' is visszatükrözödik, amelyet fiának hagyott hátra latin nyelven. Talán nem ő maga írta, de mindenesetre az ő közelében, politikai s erkölcsi elvei értelmében szerkesztették. Az akkori Magyarországon mindenképpen a legjelentősebb irodalmi alkotás. Ezekben az Intelmekben (Admonitiones) többek között a következő uralkodói szabályok találhatók: ,,Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerint éljen!'' Halála után még egyszer lázadást szított a pogány visszahatás; a császári hatalom nyomása is erősödött Magyarországgal szemben. Végül azonban az itt-ott fölbukkanó zűrzavar után különösen László és Kálmán király visszavezette az országot István nyomdokaiba. Azóta István a nép szívében mindinkább legendás hőssé, népe apostolává, védelmezőjévé és Magyarország eszményévé magasztosodott föl. Benne és vele a korona, királyság és nemzet szinte misztikus egységgé olvadt össze. Sírja sokat látogatott nemzeti búcsújáró hellyé vált; számos imameghallgatás és csoda történt ott. Ünnepe nemzeti ünnep lett. László király 1083. augusztus 20-án pápai engedéllyel, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében oltárra emeltette Istvánt, Imrével és nevelője, Gellért csanádi püspök földi maradványaival együtt. Ez akkor egyenértékű volt a szentté avatással. István tisztelete nemsokára elterjedt az ország határain túl is. Különösen Scheyernben és Bambergben, a bajor hercegi házzal való házassági kapcsolata következtében; azután Aachenben és Kölnben, ahová egyes ereklyéi is elkerültek; Montecassinóban, főleg a bencés rendnek tett kiváltságai miatt, és a belgiumi Namurben. XI. Ince pápa 1686 novemberében -- Buda visszafoglalása alkalmából -- az egész Egyházra kiterjesztette szeptember 2-ára helyezett ünnepét. Ma a világegyház augusztus 16-án, a magyar egyház augusztus 20-án (mint Magyarország fővédőszentjét) ünnepli. Május 30-án a mai napig sértetlenül fennmaradt Szent Jobb ereklyét tiszteljük. [forrás: www.katolikus.hu/szentek]
|
|||